Szabó Lőrinc „Te meg a Világ” című verseskötetének inspirációjából született meg az az atmoszférikus képi világ, mely tükrözi a költő ezen életperiódusában írott műveinek gondolatiságát, valamint az ÉN és TE, a tömeg és az egyén viszonyára vonatkozó tematizálást. A költő kérdésfelvetései bár magukban hordozzák állandó aktualitásukat, most, mikor talán változni kényszerül a világ, még nagyobb hangsúlyt kap az önelemzés, az egyén szerepe, felelősségvállalása és ily módon a társadalomban, kapcsolati hálójában elfoglalt helye.
